A budai tűzoltás története

"Miután a mindenható Isten 1723. március 28.-án a szent húsvét vasárnapján délután negyed öt óra tájban Buda fővárost és a Várat tűzzel háborította - csak az ég tudja hogy tört ki, - s félóra alatt átjárva a Várat felgyújtotta azt, háromnegyed óra alatt minden tető összeroskadt. A Székesfehérvári rondellában felrobbant lőpornak köszönhetően - a felmérés alapján - a város nagy része romba dőlt, s nincs olyan ház, mely ne szenvedett volna részben tűzkárokat ... A Telekkönyvi hivatal ezért ... szám szerint leírta - Isten irgalmazzon - ki milyen károkat szenvedett, hogy a drága utókor számára örök emlékül hagyja hátra."     

A tucatnyi áldozatot és sok sebesültet követelő tűzvész után Buda (Ofen) 1755-ben adta ki az első 33 pontból álló "Neue Feuer Ordnung"-ját, amiből kiderül, hogy a városnak már két nagy fecskendője van. A tűzriadót a katonai parancsnokság dobszóval verette, amit a legközelebbi templom harangszóval továbbított, illetve megerősített. Az utcai őrök riasztották a mészárosokat és a fuvarosokat, akik a tűzoltó fecskendőket 4-4 lóval vontatták ki a tűz helyszínére. A többi lótulajdonos a vízzel töltött lajtkocsikat, tartályokat és a közepes nagyságú tűzoltó fecskendőket volt köteles a tűz helyszínére vontatni. 

A tényleges tűzoltást a kéményseprők, ácsok, kőművesek, kőfaragók, tetőfedők végezték, akik kampókat, fokosokat, csákányokat, létrákat vittek magukkal. Az asztalosok és pintérek a gépi fecskendők működtetéséhez 8-8 embert adtak. A borbélyok, fürdősök, szabók és cipészek a kézi fecskendőket és vödröket vitték a tűzhöz. A feladatokat szabályozó tűzrendet a céhek tagjainak negyedévenként felolvasták. 

A Tabánban 1810. szeptember 5-én Schuller János kádármester udvarán hordóégetés közben tűz keletkezett. A szárazság és az erős szél miatt a tűz egészen a Vizivárosig terjedt. Ötvenen meghaltak, sokan megsérültek, és több mint 500 ház vált a lángok martalékává.   

A súlyos tűzvész után 1812-ben 46 oldalon 223 pontba szedve újra kiadásra kerül a Feuer Lösch Ordnung, azaz a tűzoltási rendelet. Ebből a kiadásból Egyesületünk rendelkezik egy nagyon ritka, eredeti példánnyal.  

A budai önkéntes tűzoltóság megalakulása

Buda városának talán az ősidőktől fogva volt egy víg fiúkból álló társasága. 1845-ben volt egy kezdeményezésük "budai önk.tűzvédség" néven, mely által rövid ideig tűzoltó-társaságot alkottak. Ezek a fiúk többnyire helyi, tekintélyes polgári családok sarjai voltak. Ezek a bátor, sőt elszánt fiatalemberek, akik a kedélyes összejöveteleken kívül azt a szép szokást is gyakorolták, hogy tűzvészek alkalmával egy mindannyiuk által elfogadott megállapodás alapján kötelességszerűen siettek elsőként a tűz helyszínére, hogy a polgártársaiknak segítsenek. Ebből a vidám társaságból nőtte ki magát a "Budai Tűz védség". 

Budán a "Budai Tűz védségen" kívül más tűzoltó szervezet nem volt. Többször előfordult, hogy a budai tűzesetekhez a pesti tűzoltók hamarabb odaértek, mint a tűzeset közelében volt budai fecskendők. Az egyik pesti napilap meg is jegyezte, hogy szégyenítő ez a budai városi rendészetre. 

A Budai Torna Egylet által javasolt fizetett és önkéntes tűzoltóság fenntartását a költségek miatt a város nem támogatta.

Tovább rontotta a helyzetet egy városi tisztviselő kijelentése, mely szerint "Nem kell nekünk tűzoltóság, hiszen Budán nem is volt, és nincs is tűz."  Persze amikor egy szobatűzhöz a késői értesítés miatt a pesti tűzoltók későn érkeztek, a város is észbe kapott, de ez mégsem volt elég ahhoz, hogy hivatalosan rész vegyen a tűzoltóság megalakításában.    

Bogisich Károly, Buda utolsó főjegyzője vette kezébe a dolgokat, és 1871. december 17-én a tabáni iskola épületében alakult meg 170 fővel, hivatalosan alapszabállyal a "Budai Önkéntes Tűz védség". A megnyitó beszéd után a tisztségviselőket választották meg:

főparancsnok: Bogisich Károly 

alparancsnok: Reinheimer György

inspector:        Liebenbach János

fecskendész-parancsnok:  Lőw Lajos

mászók parancsnoka:  Szidonics Ferencz

vízszerző parancsnok: Keményfy Jenő

őrségi parancsok:  Peringer Ferencz

pénztárnok:  Osztoics Miklós

titkár:  Endery Dénes

mérnök:  Varásdy Lipót

egyleti orvos:   dr. Kohn

Az első éjjeli őrségüket 1872. január 3-án tartották.

A felszerelésük 7 nagy fecskendő, 7 kis kézi fecskendő, 20 vizes kocsi, 1 szerkocsi létrával, 1 mentőzsák, és 1 párkánylétrából állott. 

Bogisich Károly igazi tűzoltó és lokálpatrióta volt. Anyagi áldozatokat is hozott az egyesület felvirágoztatása érdekében. Ám a tagok pontatlansága, és később a fegyelmezetlenségük miatt is a budai tűz védség folyamatosan hanyatlott.

1872. október 6-án Bogisich Károly főparancsnok vezényletével átvonultak Pestre, hogy ott részt vegyenek az ezredik őrségtartás ünnepélyes megkezdésén. Ez alkalommal már felvetődött, hogy a két testvérváros Buda és Pest két önálló tűzoltósága helyesen tenné, ha egy egyletté olvadna össze.  

1875. január 16-án a budai tűz védség végleg beleolvadt a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Egyletbe. Az addigra már igencsak ócskává vált felszereléseket átvették, ám helyettük a közben Rácvárosban felállított új tűzőrségnek a Főváros kénytelen volt új felszereléseket beszerezni. Itt már fizetett, azaz hivatásos tűzoltók teljesítettek szolgálatot.

A budai hivatásos tűzoltóságok

1874. január 6-án a Rácvárosban a Döbrentei utczában (Tabán) 13 fő tűzoltóval és új szerekkel megkezdi működését Buda első fizetett tűzoltósága, az "5-dik" tűzőrség.  

Ugyancsak 1874.-ben kezdi meg működését a "6-dik" tűzőrség Buda-Újlakon, a templommal szemben lévő régi iskolaépület helyiségeiben. Jelenleg itt a Bécsi Corner irodaház van. 

A régi iskola épülete a templomtól balra. Több mint egy évtizedig itt volt Óbuda első tűzoltósága

1897. szeptember 19-től a Mátyás templom tornyában figyelő őrség kezdett működni. A toronyőrség 1911-ben szűnt meg, amikor a telefonhálózat bővülése miatt a szolgálat feleslegessé vált. 

1891. október 14.  Az I. kerületi Attila utcza 3. szám alól átköltözik a Tűzoltóság a Koronaőr utca 5. (ma Koszciuszkó Tádé utca) szám alatti új épületbe. Ez a tűzoltóság - ami nem csak a Főváros, hanem az Ország legrégebbi tűzoltósági épülete - a mai napig működik, és a megnyitása óta hivatásos tűzoltók látnak el benne szolgálatot.

Az óbudai tűzőrség 1886. november 23-án kezdte meg a szolgálatát a Calvin utcza 16. szám alatt, ahova az Újlaki tűzőrség megszüntetése után költöztek. Ennek az épületnek a helyén jelenleg a felüljáró van a Fogadalmi oltár (Szent Flórián szoborcsoport) közelében. 

A Calvin utczából már csak a jelenlegi épületbe, a Vihar utcába költöztek az óbudai tűzoltók a rendelkezésre álló adatok alapján az 1940 években.    

A Pálfy-téri (ma Bem József tér) egység egy bérelt helyiségben 1885. szeptember 17-én 2 őrparancsnokkal az élén, egy csővezetővel és 9 tűzoltóval szintén fizetett, azaz hivatásos tűzoltókkal állt föl. A Fővárosi Közlöny 1894.  41-42 számában az olvasható, hogy Reischl Károlytól bérelték a Zsigmond utcza 1. szám alatti épületet. Annak az épületnek a helyén ma a Frankel Leó út 1. szám alatt lévő ház áll. 

A II. kerületi új őrség (a Tölgyfa utca 28 sz. alatti telken) építésére 22.000 forintot irányoztak elő. Az új épületbe 1899. június 20-án költöztek át a Pálfy-téri őrségről a tűzoltók.

1930. január 20-án megkezdik szolgálatukat a tűzoltók a Svábhegyi Tűzőrségen. Az akkor tűzoltóságnak épült új épület ma is áll, a XII. kerületi Felhő utca 6. szám alatt. Jelenleg még kevés információ áll a rendelkezésünkre, annyi azonban biztosan tudható, hogy 1933-ban új nyolckerekű autót kapnak, és az épület 1944-ben még tűzoltóságként működik. 

A hatvanas évek végén a Tölgyfa utcai őrséget bezárják, a Svábhegyi őrség pedig már korábban megszűnt. Az I. II. és XII. kerület mentő tűzvédelmét a Koszciuszkó Tádé utcából látták el, egészen 1984-ig, amikor a Budakeszi út 45. szám alatt épült új parancsnokságot átadták.

1928-ban gyártott tolólétra az I. kerületi Tűzőrség udvarán az akkori nevén: Koronaőr utca 5. szám alatt 

1960. július 8.  Kosciuszkó Tádé utca 5.   Szerelési és tűzoltási gyakorlatot tartanak a tűzoltók a laktanya udvarán. MTI Fotó: Lajos György          Forrás: MTI Nemzeti fotótár

A Gyári tűzoltóságok:

1855.  Óbudai hajógyári tűzoltóság

Óbuda hajógyár, tűzoltó díszszemle 1912.-ben.  Egyedülálló módon ekkor a hajógyári tűzoltóság már kettő gőzfecskendővel rendelkezett, melyből az egyik máig fennmaradt, ma a Vörsi tűzoltó múzeumban látható.   Forrás:  Fortepan.hu  és  Minárovics János:  Gőzfecskendők a magyar tűzoltóságoknál

1893. Ó-Budai Hajógyár Tűzoltó-Testület III. szakasza    Forrás: Darabanth Aukciósház

1860. Ganz Öntöde gyári tűzoltóság megalakulása 60 fővel, Mechwart András főmérnök parancsnokságával.

1890. Ganz Villamossági Rt. testülete a Fény utcában Weisz József parancsnoksága alatt 10 fővel alakult meg

1938. Magyar Textilfestő gyár tűzoltó testülete   Forrás:  Darabanth Aukciósház 

1950-ben a Fővároshoz csatolt, korábban önálló települések települések tűzoltóságai:

Pesthidegkúton 1910-ben alakult meg a Községi Önkéntes Tűzoltó Egyesület. A szervezet 1948-ig működött, ekkor feloszlatták. 1950-ben a települést a Fővároshoz csatolták, azóta a II. kerület része. 

Az 1950-es "távbeszélő névsor"-ban szereplő adatok alapján a Pesthidegkúti tűzoltóőrs a Templom utca 28. szám alatt található, a telefonszám: 167-995

Ugyancsak ebben a távbeszélő névsorban szerepel a Békásmegyeri tűzoltóőrs is, Békásmegyer, Fő u. 1. szám alatt. A telefonszám: 163-465    Az akkori Fő utca ma az Ezüsthegy utca nevet viseli.  

A budafoki Önkéntes Tűzoltótestület egy Berliett típusú teherautót alakított át szerkocsinak.
A felszereléshez tartozott 3 db dugólétra, porral oltók, kézi és hidraulikus emelők, tömlőmotollán 200 m tűzoltó tömlő, szerszámok, kulcsok. Érdekesség, hogy lómentéshez szükséges felszerelést is elhelyeztek a kocsin. A kocsi 1934-ben már szolgálatban volt.
Forrás: Tűzrendészeti Közlöny 1935. december

A XXII. kerületi Városháza épületében ma szinte változatlan formában megtalálhatóak az egykori tűzoltó szertárak, ma garázsként funkcionálnak. 

Ma a Közép-Budai kerületek mentő tűzvédelmét alapvetően a II. kerületi Hivatásos Tűzoltóparancsnokságon és az I. kerületben a Budavári Katasztrófavédelmi Örsön állomásozó hivatásos tűzoltók látják el. Szükség szerint a segítség elsősorban a szomszédos kerületekből (III., V., XI.) érkezik. 

A munkájukat a Főváros határain belül a pesthidegkúti önkéntes tűzoltók, és egyesületünk önkéntes tűzoltósága segíti. 

Források:

Simon Katalin: Az 1723-as budai tűzvész

Dr. Szabó Károly, és Dr. Szabóné Endrődi Ilona: A tűzoltóság története

Minárovics János ny.tű. ezredes: A Fővárosi tűzoltóság története

adt.arcanum.com      Digitális Tudománytár